Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Keresztenydemokrata Szovetseg /MKDSZ/

2002. október 22.

Minden eddiginél nagyobb, 51,06 százalékos részvételi arány mellett a kormánypártok előretörését hozta az okt. 20-i magyarországi önkormányzati választás. A fővárosban Demszky Gábor, az SZDSZ főpolgármester-jelöltje a szavazatok csaknem 47 százalékát szerezte meg. Schmitt Pál, a parlamenti ellenzék által támogatott független jelölt a voksok mintegy 36 százalékát, Gy. Németh Erzsébet (MSZP) pedig 13 százalékát szerezte meg. A Fővárosi Közgyűlésben az MSZP az 1998-as eredményhez képest 4 mandátummal többhöz jutott. A szocialisták 24, a Fidesz-MDF-MKDSZ 21, az SZDSZ 16, a MIÉP pedig 5 helyet szerzett. A budapesti kerületekben az MSZP és az SZDSZ 17 polgármestert ad. Míg négy évvel ezelőtt csaknem az összes megye az akkor kormányon lévő Fidesz, illetve szövetségesei irányítása alá került, most a 19 megye közül 16-ban az MSZP egyedül, egy megyében az SZDSZ-szel közösen szerezte meg a legtöbb mandátumot. Zalában 15-15 a Fidesz és az MSZP képviselőinek száma. Az MTI számításai szerint 1998-ban a Fidesz és szövetségei 408 megyei közgyűlési mandátumot szereztek. Ebből az FKGP egyedül 78-cal rendelkezett, a vasárnapi voksolást követően a pártnak már nincs önálló mandátuma. A Fidesz és partnerei a 2002-es önkormányzati választásokon 341 közgyűlési mandátumhoz jutottak. Az MSZP önállóan 1998-ban 250, most vasárnap 372 mandátumot szerzett. Ehhez jön még az SZDSZ-szel közösen szerzett 20 közgyűlési hely. Az SZDSZ 1998-ban 47, 2002-ben 25 mandátumot szerzett önállóan, a MIÉP 13 helye 2-re csökkent. A Munkáspárt 1998-ban 10 közgyűlési mandátumot szerzett, idén egyet sem. Kormánypárti fölény alakult ki a megyei jogú városokban is: 16 helyen győztek a koalíciós jelöltek, 5 településen ellenzéki városvezetőt választottak, egy nagyvárost független polgármester irányít majd. Az 1998-asnál 39-cel több, összesen 92 város élére választották a jelenlegi koalíció pártjainak jelöltjét, a mostani ellenzék pedig a négy évvel ezelőttinél 18-cal kevesebb városi polgármestert ad. /Kormánypárti győzelem a magyarországi önkormányzati választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2004. január 6.

Mádl Ferenc köztársasági elnök újévi beszédének kulcsfogalma a felelősség volt. Felelősség sorsunkért, azért, hogy az EU nyújtotta lehetőségeket ki tudjuk használni, hogy "nyertesei lehessünk a csatlakozásnak", a felelősség családunkért, szűkebb közösségünkért, nemzetünkért. "Befolyásolhatjuk a politikai döntéseket, segíthetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársaink anyagi és szellemi-lelki felemelkedését" – hangsúlyozta az elnök. A balliberális média élvonala által működtetett Tilos Rádióban közfelháborodást keltő példátlan mondatok hangzottak el karácsony este. Az egyik műsorvezető trágár szavak kíséretében kijelentette, hogy minden keresztényt kiirtana. A Tilos Rádióban nem ez az első ilyen jellegű megnyilvánulás, gyalázták már ott a Szent Koronát is, legutóbb, december elején pedig a Jobbik által felállított keresztek tűzifának való felaprítását javasolta az egyik műsorvezető. Több szervezet, közöttük a Fidesz, a Jobbik és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tiltakozott s kérte az Országos Rádió és Televízió Testületet, hogy szüntesse meg "a gyűlölet rádióját". A Tilos elbocsátotta a keresztények kiirtásának belső indulatával dicsekvő munkatársát. "Az általam elmondattak megértéséhez csak egészséges magyar lélek szükséges. Ezért aztán nem is véletlen, hogy a Kolozsváron megjelent több száz erdélyi küldött nem értette félre, mert nem akarta félreérteni mondandómat. De nem véletlen, hogy a román politikusok, akiknek minden autonómiatörekvés szálka a szemében, akik azt szeretnék, ha Erdélyből egyszer és mindenkorra eltűnne a magyar szó, azok félreértették, mert félre akarták érteni. Az már viszont nem természetes, bár nem is meglepő, hogy Kovács László – egészséges magyar lélek híján – ismét a román többségi politikusok oldalára áll ahelyett, hogy az erdélyi román autonómiatörekvéseket támogatva a magyar nemzeti érdeket képviselné úgy is mint pártelnök, de különösen mint külügyminiszter" – nyilatkozta Kövér László azzal kapcsolatban, hogy a szocialista Kovács László elítélte az általa az EMNT alakuló gyűlésén mondottakat. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 6./

2005. június 4.

A moldvai csángómagyar iskola támogatására hívta fel az önkormányzatokat a Budapesten a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakció – közölte Kupper András, a képviselőcsoport vezetője, aki Böjte Csaba ferences szerzetes társaságában tartott sajtótájékoztatót. Előterjesztésükre a fővárosi közgyűlés „elvi határozatot” fogadott el arról, hogy tízmillió forinttal támogatják a dévai Szent Ferenc Alapítványt. Képviselőcsoportjának tagjai 833 ezer forintot adományoztak a Béke Királynőjéről elnevezett iskolaközpont céljára. A mintegy 500 millió forintra becsült intézmény alapkőletételére májusban került sor, eddig 22 millió forint gyűlt össze. (MTI) /Felhívás a csángó iskola támogatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2006. május 2.

A héten frakcióülést tart a Fidesz, ahol már személyi kérdések is szóba kerülnek. A KDNP külön parlamenti csoportot alakítana. A Fidesz választási veresége után elsőként az elnökség és a leendő frakciótagok üléseztek. Orbán Viktor pártelnök bejelentette: mindenért ő vállalja a felelősséget. Simon Judit, a lap munkatársa szerint a Fidesz szövetségesei elhagyni készülnek a süllyedő hajót. A Fidesz vizein a képviselőházba evezett KDNP már bejelentette, hogy külön frakciót kíván alakítani, és hozzájuk csatlakozik a korábban soraikból a kormányzó Fideszhez átigazolt csoport, a Semjén Zsolt nevével fémjelzett MKDSZ. Lezsák Sándor, aki az MDF-ből kiváltakkal megalakította a Magyar Fórumot, azt nyilatkozta: nem biztos, hogy a Fidesz-frakció sorait fogják gyarapítani. Simon Judit szerint a Fideszben egyre gyarapszik az elégedetlenek tábora, továbbá a „vezér nemcsak arra ügyelt, hogy kézben tartson mindent a pártban, de arra is, hogy ő legyen a Fidesz „arca”„. A Fidesz érdeke, hogy megtartsa néppárti jellegét, valamint az elmúlt években 2,3 milliós táborát. Egyik oldalról Orbán Viktor az a személy, aki ezt a tábort képes összetartani. Elemzők szerint a Fideszben elkezdődik a mozgolódás. Várható, hogy az Orbánt és csapatát megkérdőjelezők is helyet kérnek maguknak. /Simon Judit: Merre tovább, Fidesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2006. szeptember 27.

Folytatódnak a Kossuth-téri tüntetések, a rendőri készenlét enyhült. Vidéken több városban is folytatódtak a Gyurcsány Ferenc lemondását követelő demonstrációk, így többek között Szegeden, Kaposváron, Székesfehérváron, Szekszárdon és Debrecenben. Nyílt levélben kérte Mádl Ferenc volt köztársasági elnök tíz más ismert értelmiségivel együtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy mondjon le tisztéről. A nyilvánosságra került májusi Gyurcsány-beszéd „egyértelművé tette az ország számára, hogy a teljes előző kormányzati ciklusban és azóta is Ön, majd kormánya éveken át tudatosan megtévesztette a magyar állampolgárokat az ország valós helyzetét illetően, s ezzel lehetetlenné tette, hogy felelős döntést hozzanak a 2006-os országgyűlési választásokon”. „Vannak rendkívüli helyzetek, amikor egy politikus éppen visszavonulásával teheti a legtöbbet a hazájáért. Ezt kérjük most Öntől!” – végződik a Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levél. – Gyurcsány megköszönte a rendőrök helytállását. /Folytatódnak a Kossuth-téri tüntetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ Kupper András, a Fidesz–MKDSZ budapesti elnöke-frakcióvezetője és Pesti Imre (Fidesz) országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy szerintük a Fidesz lejáratását célzó, szándékos kormányzati provokáció áll az MTV épületének múlt heti ostroma során történtek mögött, s az érintett rendőröktől kapott friss információjuk szerint a tévészékház ostroma alatt, éjjel fél egytől reggel hétig több száz „high-tech” felszerelésű kommandós rendőr várakozott bevetési parancsra, ez azonban „vélhetően politikai nyomásra” elmaradt. /Nem számít újabb erőszakos cselekményekre a magyar rendőrség a hétvégén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998